Más egyházak jóformán bele sem kezdtek az ügynökmúlt feldolgozásába, az evangélikusok már könyékig benne vannak. A tényfeltárás megkezdése indulatokat is kavart, az evangélikus közélet megosztott. Pedig: „a tiszta szavak gyógyítanak".

Még most sem késő, a pártállami ügynökök teljes listáját nyilvánosságra kellene hozni – javasolja Roszík Gábor evangélikus lelkész. A volt MDF-es képviselő is felszólal azon a konferencián, amely az ügynökkérdés feldolgozásának egyházi fogadtatásával és teológiai értékelésével foglalkozik.

Az evangélikusok keményen nekiláttak az ügynökmúlt feldolgozásának. Más egyházakról ez a legkevésbé sem mondható el. A katolikusoknál döcögősen halad a munka, a reformátusoknál még csak most kezdődik. A Mazsihisz külső szakértőktől várja a tényfeltárást.

2005-ben megjelent a világhálón egy több mint kétszáz nevet tartalmazó, bizonytalan eredetű ügynöklista ('Szakértő '90'), amelyen sok egyházi méltóság szerepelt. A nagy keresztény egyházak addig jobbára tiltakozással vagy hallgatással válaszoltak az ügynökmúltat és az állampárthoz fűződő viszonyukat firtató kérdésekre.

Újra kezdődött az egyházi vezetők ügynök múltját firtató polgári per a Fővárosi Bíróságon, amely a mai tárgyaláson java részt azzal foglalkozott, hogy időben indított-e pert az újságíró, vagy elkésett.

Két katolikus püspök ügynökmúltjáról jelent meg tanulmány nemrégiben. A dokumentumok alapján közölt adatok beszédesek, ám a főpapok kevésbé: nem kívántak kérdéseinkre válaszolni.

Az egyházak titkosrendészeti kapcsolatainak feltárásáról a rendszerváltás kezdete óta vitatkozunk. Ilyen program lehetősége, azóta is, minden átalakuló országban rendszeresen előbukkan. S mert semmi, vagy nem sok történik, egy idő után a közvélemény elveszti az érdeklődését iránta.

A nyugállományú bíboros, aki lapunknak nyilatkozva a pártokról is elmondta véleményét, kedden ünnepli nyolcvanadik születésnapját.

Van valami megdöbbentően esendő abban, ahogyan a magyar társadalom emészti a saját múltját. Mint az a tehén, amely már nem tud legelni, mert folyamatosan csak kérődzik és képtelen végezni vele.

XVI. Benedek pápa megbocsátott a varsói érseki tisztéről besúgó múltja miatt lemondani kényszerült Stanislaw Wielgusnak levelében, amelyet kedden tettek közzé Varsóban.

Az egyházi vezetők közszereplők, mert feladatuk része a politika formálása, ezért a Történeti Hivatal kiadhatja a kutatni vágyóknak anyagaikat - mondta ki tegnap a bíróság - első fokon. Azaz 17 évvel a rendszerváltás után néhány - szám szerint hat - befolyásos istenszolgájáról derülhet ki, hogy megőrizték-e tisztességüket a pártállami időkben, vagy a víz prédikációjával leplezett borivás esete forog fenn náluk.

Az egyházi vezetők ügynökmúltjáról szóló dokumentumok sem maradhatnak titokban - ez a lényege a Fővárosi Bíróság tegnapi döntésének, amely több felekezethez tartozó személyiséget nyilvánított közszereplőnek. A döntés ellen fellebbezések várhatók.

Szorgalmazza a csehországi római katolikus papok ügynökmúltjának mielőbbi megvizsgálását Miloslav Vlk prágai érsek. Mai nyilatkozata szerint Ivan Langer cseh belügyminiszterrel már megegyeztek olyan szakértői bizottság létrehozásában, amely elsősorban azt vizsgálja majd meg, hogy miként szervezték be az érintett személyeket, s ők milyen okból egyeztek bele az együttműködésbe, s vajon tevékenységükkel, jelentéseikkel ártottak-e oltártestvéreiknek vagy másoknak – közölte a neves egyházi személyiség a Lidové noviny prágai értelmiségi napilap mai számában.

Elsőfokú ítéletet hirdet ma a Fővárosi Bíróság (FB) abban a perben, amelyet  egy újságíró indított az állambiztonsági levéltárral szemben a  főpapok közszereplői minősítésének megállapítása és esetleges  ügynökaktáik nyilvánosságra hozása érdekében.

Nagy a felháborodás a katolikus Lengyelországban. Négy nap alatt két főpapjuk ismerte be, hogy együttműködött a kommunista rendszer titkos rendőrségével (az SB-vel).

Védett besúgók címmel jelentetett meg írást csütörtökön a Der Standard című osztrák napilapban Paul Lendvai. A liberális újság vendégkommentátora a lengyel és a magyar katolikus egyházzal kapcsolatos besúgói leleplezések ügyét  hasonlította össze.

Vasárnap lemondott címéről Stanislaw Wielgus, a pénteken felszentelt varsói érsek. Wielgusról nemrégen kiderült, hogy még egyetemistaként kapcsolatba került a lengyel titkosszolgálattal, majd ezt követően egyes hírek szerint mintegy húsz éven keresztül kollaborált az állambiztonságiakkal, bizonyíthatóan több mint ötven találkozót bonyolított le kapcsolattartóival, miközben egyházi karrierje töretlenül ívelt fölfelé. Wielgus folyamatosan tagadta a beszervezettségéről szóló vádakat, a Vatikán pedig december 21-én nyilatkozatban foglalt állást a főpap kinevezése mellett, mondván, hogy "életének minden körülményét, vagyis múltját is tekintetbe vették", amikor őt választották a lengyel egyház legfőbb méltóságává. Wielgust pénteken zárt ajtók mögött fel is szentelték, azonban vasárnap, az ünnepélyes beiktatás előtt kevesebb mint egy órával a főpap lemondott érseki címéről és elismerte a kollaborálás tényét. Elemzők szerint a botrány példa nélküli módon megrázhatja a lengyel és a vatikáni egyházi köröket, a nemzetközi hírtelevíziók némelyike vezető hírként számolt be az eseményről és arról, hogy az eredetileg érseki beiktatásnak szánt ünnepi misét sietős rögtönzéssel - utánam az elődöm - az érseki pozíciót időlegesen újra felvállaló korábbi varsói érsek, Glemp bíboros tiszteletére rendezett alkalommá alakították át.

Amikor december 6-án kineveztük Varsó érsekévé Stanislaw Wielgust, nem tudtunk az ügynökmúltjáról - állította a Corriere della Sera napilapnak adott interjúban Giovanni Battista Re bíboros, a püspöki kongregáció prefektusa. Hangsúlyozta, hogy a kinevezést megelőző átvilágításkor Wielgus dossziéjából ez a részlet hiányzott.

A római katolikus egyház hierarchikus rendje nem tűri az engedetlenséget. Illetve olykor kénytelen eltűrni, de az ilyesmi nagyon ritka. Amit büntetnek. Mindszenty József boldoggá avatása nem véletlenül "késlekedik" - évtizedek óta. A száműzetésben élt magyar prímás ugyanis nem volt hajlandó lemondani hivataláról, s ezzel megnyitni az utat a Vatikán és a magyar állam közötti kapcsolatok normalizálása előtt, bármennyire kérlelte is őt VI. Pál pápa.